Szonáta a zöld házban 46

Szóval, Lucia az ő segítségére számított, és már most biztos volt a sikerben, amikor hirtelen valami megzavarta a gondolatait. Autózúgás! Az ablakhoz lépett, és kinézett. Kármán professzor Mercedese épp akkor fordult be a házhoz vezető útra.
Lucia hirtelen lecsapta a laptop fedelét, majd meggyőződött róla, hogy nem e hagy hátra valami árulkodó jelet. Aztán kint megint bezárta az ajtót, de mire leért a lépcsőn, a zárban már zörgött a kulcs. Fogalma se volt, hogy hova bújjon, ezért elindult lefelé, a pincébe vezető lépcsőn.
Lenyomta az ajtó kilincsét, és besurrant a pincébe. Meglepte, hogy mekkora tisztaság van lent, mintha gyakran használnák, pedig ahhoz képest nem volt itt semmi. Pontosabban…egy ajtó! Lucia elindult az ajtó felé, ami ebben a pillanatban feltárult, és egy alak lépett ki rajta. Még épp idejében bukott le egy láda mögé, hogy a másik ne vegye észre, de így is alig egy karnyújtásnyira ment el mellette.
Szinte érezte a ruhája által kavart légörvényt, és az orrát megütötte a jellegzetes parfümillat. A Főnéni, és mennyire megváltozott! Egy kis smink egész jó nőt varázsolt belőle, ruhája a legújabb követte, haja szétengedve omlott a vállára.
Akkor hát mégse az az aggszűz, akinek szereti magát beállítani. A klinikán ugyancsak vaskos tréfák terjedne a rovására, amelyek főleg az ápolóktól erednek. Állítólag, annyira száraz, hogy még egy kovakő szikrájától is lángra lobbanna. És ez még a szalonképesek közül való.
Hát most Lucia akár tanúsíthatná is, hogy mégsincs annyira kiszáradva, amennyire ezek a rosszindulatú viccek terjesztik. Ráadásul még arra is rájött, hogy hogyan tudott tegnap észrevétlenül visszatérni a házba. Ezen az alagúton keresztül, ami a klinikát, és a házát köti össze.
Lucia úgy döntött, hogy bemerészkedik az alagútba. Attól nem tartott, hogy a Főnéni rajta kapja, hiszen feltehetően épp egy pásztorórára jött, és nem fognak egyhamar végezni. Tehát bátran odament az ajtóhoz, és belépett az alagútba, ami nem volt új építésű. Feltehetően, száz évnél is régebben építették, talán éppen a császári titkos tanácsos építtette. Lucia hallott pletykákat arról, hogy a nagyurak régen ilyen alagutakat használtak, hogy szerelmi légyottokat szervezzenek maguknak. El tudta képzelni, hogy a titkos tanácsos itt tartotta a szeretőjét, akit éjjelente ezen az alagúton keresztül szokott meglátogatni, míg a családja a kastélyban aludt.
Most pedig arra használják, hogy a klinika és a ház között észrevétlenül közlekedjenek. Azonkívül, a Főnéni is ezen az alagúton keresztül járt a pásztorórákra. És lehetséges, hogy Kármán professzor privát betegei is ezen keresztül járnak át a kezelésekre.
Az alagútban egy átlagos testalkatú ember kényelmesen elférhetett, de már a karját nem tudta kinyújtani. Az út enyhén emelkedett, és Lucia kicsit már pihegett, amikor célhoz ért, és a lift mellett kibukkant a pincében, ahol az első nap az a rémálomszerű kalandja volt. Ahogy felidézte, most is beleborzongott, annyira elevenen élt  benne az emlék. És kérdés, hogy képes lesz e tőle valaha megszabadulni.
…
Egyszercsak arra eszmélt, hogy túl sok időt töltött el itt. Bár a professzor öregember, akinek öt percnél több kell egy aktushoz. Feltéve, persze, ha valóban szerelmi légyottról volt szó, és nem valami másról. Lehet, hogy a kiindulópontja hibás, és nincs is viszonyuk? Lehet, hogy az egész találka csak egy egyszerű megbeszélés, ahol a Főnéni beszámol arról, ami a klinikán történik? Hisz végülis a professzor a klinika igazgatója, akinek mindenről tudnia kell, ami a klinikán történik. A szoba is arról tanúskodott, hogy a professzor a házban szokott dolgozni.
Dehát akkor kinek a parfümjét találta a fürdőszobában? Lehet, hogy a Főnéninek van egy titkos szeretője?
Xxx
Még sosem élt át ehhez hasonló katarzist szex közben, mint vele, amit még csak fokozott a vesszély tudata. Szeretkezés közben arra gondolni, hogy vajon melyik ölelés válik halálos szorítássá, valami perverz gyönyört okozott neki. Mindez pedig azért, mert a férfi, akit szeret, őrült. Igaz, hogy ő is őrült, hiszen szerethet e egy őrültet más, mint egy őrült, ha tudja róla, hogy őrült? És ezen még az se változtat, hogy tudja, bármelyik pillanatban tragikus véget érhet számára ez a kaland. Néha már azt is elképzelte, hogy fekszik meztelenül kiterítve az ágyon, a lepedőn ott az ondófoltok, és egy rendőrorvos hajol föléje, aki megállapítja, hogy halott. A nyakán éktelenkedik egy seb, amit egy sebészkés ejtett, ami ott fekszik véresen az ágy mellett. A fejet tartó szalagokat elvágták, és ezért levált a testtől.
Az orvos nem talál védekezésre utaló jeleket, és ezért megállapítja, hogy egy aberrált szerelmi játék fajult idáig. Hosszú pályafutása során már rengeteg holttestet vizsgált meg, de az ilyen esetek értelmetlenségétől még most is iszonyodik.
Az ember agya már csak úgy van felépítve, hogy szereti mindenben felfedezni a rendszert. Az ok, okozat logikáját. De ezek azok az esetek, ahol ez a rendszer csődöt mond. Itt csak okozat van, ok nélkül.
És ezek, a minden értelem nélkül való gyilkosságok a legvéresebbek. Mintha a teatralitással is leplezni akarnák az értelmetlenségüket, pusztán azzal igazolva egy őrült tettet, hogy minél látványosabban adjuk elő.
Leginkább azoknak az azték emberáldozatoknak a kegyetlenségére emlékeztettek ezek a gyilkosságok, amelyek még a kutatókat is megdöbbentették. Amikor felvágták az áldozatok mellkasát, és a még lüktető szívüket kitépték.
A tettesről csak annyit tudott, hogy elmenekült, mielőtt a rendőrök megérkeztek, de egy járőr jelentette, hogy innen nem messzire, az utcán letartóztattak egy anyaszült meztelen férfit, aki a véres kezeivel ijesztgette a járókelőket.
Álmában, ilyen vad fantáziálások után immár sajátmaga számára is nyilvánvalóvá vált, hogy nem lehet normális. Igen, csakis őrült lehet, mert belebonyolódott egy kapcsolatba egy olyan férfival, aki mellett még elaludni se mer, mert nem tudhatja, hogy mire ébred, és egyáltalán fel fog e ébredni. Most is egy extatikus szeretkezés után itt alszik mellette a férfi, és ő retteg elaludni, mert hátha a másik ébred fel előbb… olyan volt ez, mintha önként hajtaná fejét a tőkére, anélkül, hogy tudná, a bárd mikor sújt le.
A férfi kinyitotta a szemét, és rámosolygott, majd felé nyújtotta a karját. Ráfordult, és elkezdett rajta egyenletes ritmusban mozogni, ő pedig érezte, hogy hogyan veszíti el fokozatosan a kontrollt az érzékei felett, és már csak a mindent elborító gyönyör létezik. Aztán a másik keze a nyakára siklott, és szorítani kezdte. Először még olyan volt, minthacsak ez is a szexuális játék része volna, de aztán a szorítás fokozódott, ő pedig már levegőért kapkododott, és agyában megszólalt a parányi vészcsengő. Utolsó gondolata az volt, hogy most meg fog halni, aztán elvesztette az eszméletét.
Xxx
A kihalt utcán kísértetiesen kopogtak a léptei, és az ő szíve a torkában dobogott, mert hosszú idő után újfent az volt az érzése, hogy követik. Ámde, hiába fordult percenként hátra és fürkészte hosszú pillanatokig az utcát, senkit nem látott, akiről azt feltételezte volna, hogy őt figyeli. Aztán egyszer csak nekiment valakinek Az idegei mindenesetre annyira tropára voltak menve, hogy kishíján felsikoltott, és olyan eszelősen nézett a férfira, hogy az dadogva motyogott bocsánatot, mielőtt továbbállt.