2013. december 31., kedd

Részlet V



Amint azt az előbb Bernardi Béla kapcsán már említettük, a kormány az elmúlt héten hirtelen, minden előzmény és figyelmeztetés nélkül, megbukott. Ennek a története pedig a következő volt: A kormányt koalícióban három párt alkotta. Az elmúlt választások győztese, a legnagyobb párt a parlamentben, amit a politika fenegyereke vezetett, akit ellenfelei lépten-nyomon populizmussal vádoltak, de őt ez nem zavarta, hiszen a felmérések szerint ő volt az országban a legnépszerűbb politikus.
A népszerűségét pedig annak köszönhette, hogy olyan őszintén tudott hazudni. Ez pedig megbecsülendő egy politikusnál! Különösen akkor, mikor az ellenfeled is hazudik, csak ő ügyetlenebb, és előbb lebukik, mint te. Ezért aztán levonható az épületes tanulság, hogy a politika olyan, mint a póker játszma: mindegyik játékos blöfföl, és aki a legügyesebben csinálja, végül az nyer. Rossznyelvek szerint a Miniszterelnök egyszer, társaságban azzal dicsekedett, hogy ő még a hazugságvizsgálót is képes megtéveszteni. Az ellenfelei erre azt mondták, hogy könnyű egy pszichopatának, aki képtelen megkülönböztetni az igazságot a hazugságtól, az ő számára csupán az létezik, ami a fejében van, a valóság nem érdekli.

Pavelka úr még mindig remegett az indulattól, amit a visszafojtott düh váltott ki nála. Kicsi gyerekkorától kísérte ez az átkozott ideggyengeség, ami tönkretette egész karrierjét. Drága jó anyja hamar felismerte, hogy ez még komoly problémát fog okozni fiacskája későbbi pályáján, és orvostól orvosig hurcolta fiát, amiért akkor rettenetesen gyűlölte, mert nem élhetett úgy, mint a többi vele egykorú gyerek. Csak később ébredt rá, hogy mennyi mindent köszönhet neki, aki gondosan irányította fia életét. Merthogy az anyja szilárdan meg volt győződve róla, hogy egyetlen fiára fényes jövő vár, és nagy dolgokra hivatott. Ezért aztán az ő fiának nem is volt jó, ami a többi gyereknek megfelelt. Gyerekkorában még attól is eltiltotta, hogy a többi gyerekkel játsszon, mert azok „prolik”. Neki már négy évesen folyamatosan kellett olvasnia, hogy bebizonyítsa, mennyivel különb a többi gyereknél, még a közvetlen rokonságban is, akik csak hat évesen kezdtek el az ábécével ismerkedni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése