Az 1870-es évek magyarországi politikai élete hangos voltak a korrupciós botrányoktól, amelyekkel Mikszáth Kálmán is rendszeresen foglalkozott, többek között Zichy-Ferraris Viktor gróf ügyével is. Mivel úgy gondolom, hogy ez az ügy jól tükrözi a kiegyezés utáni Magyarország politikai viszonyait, most bővebben is foglalkoznék vele.
Az 1879-es év végén a Magyarország című lap arról számolhatott be olvasóinak, hogy abban az évben négy „piszkos ügyet“ szellőztetett meg. Ez a szemérmes megnevezés korrupciós ügyeket – vagy, ahogy a korban hívták panamákat – takart. Zichy-Ferraris Viktor gróf, a legnagyobb panamisták egyike, belügyminisztériumi államtitkár már azelőtt is hírhedt volt róla, hogy a befolyásával üzérkedett – így például a Hatvany Deutsch család nemesítéséért is ő járt közbe, húszezer forint ellenében.
A bomba 1879 június 29-én robbant, amikor a politikai uborkaszezonban Asbóth János a Magyarország főmunkatársa vezércikkben leplezte le Zichy gróf és az Erlanger-bankház üzelmeit.
Ami ezután következett, az jellemző a 19. századi Magyarország dzsentri világára¸ hogy a megvádolt gróf párbajjal akarta „helyreállítani a becsületét” – fittyet hányva az Asbóth által felsorakoztatott bizonyítékokra.
A kormány és Tisza Kálmán miniszterelnök is teljes mellszélességgel kiállt a „megrágalmazott’ Zichy-Ferraris gróf mellett, mivel egyik tagjának a besározódása a kormányra is árnyékot vetett, és nem kisebb nagyság, mint Jókai Mór volt megbízva a sajtóban védelmébe venni a grófot. Így aztán a képlet a következő volt: a kormánypárti sajtó védelmezte, míg az ellenzéki támadta Zichy-Ferraris Viktor grófot.
Egy jellemző részlet a Nemere, kormánypárti lapból: „…Hanem azért az ellenzéknek mindez nem elég. Hajtja a skandalumot tovább. Viszi az ügyet a közvélemény Ítélete ellenére Európa fóruma elé. Eltűri, hogy tekintélyes és magyar nemzetünkkel szemben rokonszenves államok sajtói gyanús, kétes kifejezésekkel utaljanak nemzeti, politikai életünknek tisztaságban való megbizhatlanságára.
— Kárörömmel s bizonyos diadallal emelik fel fejüket hogy ime, sikerült a magyar népet arcul csapni a külföld előtt, sikerült lehúzni róla arcája bőrét csupán azért, mert nem tetszik nekik Tisza Kálmán...”
A botránnyal Mikszáth Kálmán is számos cikkben foglalkozott, egészen a tragikus végkifejletig, ami a kor szokása szerint párbajba torkollott. Mikor a közvélemény nyomásának engedve a Nemzeti Kaszinó is kizárta tagjai sorából Zichy-Ferraris Viktor grófot, ő párbajra hívta ki Károlyi István grófot, és a párbajban halálos sebet kapott.
Az ügynek voltak még érdekes mellékszálai - elég hacsak a Verhovay-Majláth párbajra utalnom - amelyek mind egy regényíró tollára kívánkoznak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése