Amíg az anyja élt, esélye se volt egy normális kapcsolatra, mert ő olyan ügyesen oltotta bele a fiába, hogy őt csakis érdekből szerethetik a nőt, és ezzel a gyanakvás csíráját ültette el benne, hogy minden nő eleve hátrányból indult nála, mert minduntalan a szerelmét kellett bizonygatni. Ha pedig véletlenül mégis akadt olyan angyali türelmű lány, aki kiállta ezt a próbát, és nem menekült el sikítva tőle, azt az anyja addig szekálta, amíg választás elé nem Pavelkát, hogy vagy ő, vagy az anyja. Ő pedig ilyenkor roppant kínban volt, mert ez a kérdés mindig olyankor hangzott el, amikor az anyja is jelen volt, aki a puszta tekintetével is képes volt terrorizálni a fiát.
Így aztán neki maradt a pénzért vett szerelem, az út szélén stoppoló lányok, a legősibb szakma páriái. Mert egy felsőbb kasztbéli lánnyal, akivel még beszélgetni is kellett, ezekkel a lányokkal már bajban volt. Ugyanis, attól tartott, hogy titokban ők is kinevetik, ha elkezd dadogni, mikor a legizgalmasabb részhez érnek. Ezért aztán maradt neki az egy-két perces szerelem a kocsija hátsó ülésen, miután diszkréten félreállt vele.
Ezen alkalmak után, esténként rendszeresen lerészegedett, mert mocskosnak érezte magát, hogy izzadságtól bűzlő nőkkel közösül, akik az aktus után még csak le se zuhanyoznak, az igényesebbek esetleg egy papír zsebkendővel törlik le magukról az ondót. Akadt már olyan lánnyal is dolga, aki az ő autójából egy másik autóba szállt át, ahol már egy újabb felgerjedt kuncsaft várta, akinek a vágyait ki kellett elégítenie.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése