Mikor
Mikor harmadnapon feltámadtál,
Már hitt BENNED a világ.
Mikor a keresztre szegeztek,
A tanítványok elcsüggedtek.
Mikor Péter a neved háromszor
Megtagadta,
Tizenketten mind megbotránkoztak
Rajta,
Mindnyájan lelkükkel bizonyítván,
Ők voltak az igaz tanítvány.
Mikor Jeruzsálem eléd terült,
Az asztalra füstölt sonka került.
Mikor a népek téged imádtak,
Az nem NEKED szólt, hanem másnak.
Mikor pedig csodákat tettél,
Nem tudtad, de már akkor elvesztél.
Mikor kiűzted a kufárokat,
Akkor éppen a kereszted ácsoltad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése