Somorjai napló1

Kaszinóba megyek, mégse viszek magammal pénzt. Azért, mert ez a kaszinó nem olyan kaszinó, hanem a „Somorjai kaszinó” polgári társulás Esterházy Jánosról szóló vitaestje.

Eddig csak a plakátokon szemezgettem a Somorjai kaszinó rendezvényeivel, mert hát elég komoly logisztikai szervezést igényel, hogy én valahova eljussak. Tegnap viszont apu ment el felderíteni a terepet, és mikor visszajött, mondta, hogy az elektromos kocsival is elmehetek, be tudok menni a mozi épületébe.

…

Azért is tartom fontosnak, hogy ott legyek az esten, mert a vita levezetője Korpás Árpi barátom, idegenvezető, publicista és fordító, akivel mindig öröm találkozni.

Az egyik résztvevő pedig az a Molnár Imre, aki szintén földim. A környékről származott el Magyarországra, hogy diplomata és történész legyen, Esterházy életének a kutatója. Olvastam a könyveit, és írtam is róluk ismertetőket.

Amikor megérkezik, váltunk pár szót. Elmondja, hogy olvassa a könyveimet, amiket neki dedikáltam, amikor meglátogatott.

Simon Attilát személyesen nem ismerem, de a pályafutását szimpátiával figyelem, mióta olvastam az 1938-as évről írt könyvét.

…

Némi feszültség, mint mindig, ha valahova megyek, most is van bennem. Bár a levegő, ahhoz képest, hogy január közepe van, kifejezetten barátságos. Kellemes csalódásomra még az átjáró is megvan csinálva a pozsonyi úton, ami olyan hepehupás volt.

Habár az egyik szervező, akivel a múlt héten beszéltem, még azon aggódott, hogy nem lesz érdeklődő, ehhez képest azonban a nép szép számban gyűlik. Úgyhogy, a kezdésre szinte már egy tűt se lehetne leejteni.

A cserépkályha is kellemesen duruzsol a helyiségben…

…

Azt csak évekkel ezelőtt Karol Sidornak, a Szlovák Állam vatikáni diplomatájának a visszaemlékezéséből /Karol Sidor: Vatikánsky denník, I. kötet/ tudtam meg, hogy Esterházy Jánosnak közvetett módon Százdhoz is köze van. Mégpedig úgy, hogy Ferdinand Ďurčanský szenátornak a faluban volt birtoka, ami az első bécsi döntés után Magyarországhoz került. Tahy László diplomatának viszont valahol Trencsén mellett voltak a birtokai.

Esterházy János tehát ebben  a birtokcserében játszotta a közvetítő szerepét.

...

Ez az érdekesség volt az én hozzájárulásom ahhoz az emlékezetesen szép estéhez.