Egy barátom megtisztelt vele, és leírta véleményét a könyvről:
A freskó legendája
A „székirodalom” százdi helytartójának legújabb műve, A freskó legendája, egy igen izgalmas könyv. Véleményem szerint
nagyon jól ötvözte a napjainkban oly divatos történelmi fikciókon alapuló
regény műfaját a helytörténeti –honismereti- műfajjal.
Számomra a mű külön erénye a rövidsége, egy nap alatt simán el lehet
olvasni. Nincs benne erőszakosan elnyújtott történet folyamat, fölösleges
leírások, mellékszálak, ezeket én brownos „terjedelemnövelő” kliséknek tartom,
melynek egyetlen hozadéka a hatszáz oldal megtöltése betűkkel. Zsolt művében
mindez hiányzik, ÁM benne foglaltatik az
a brownos fordulatok, melyek izgalmassá, olvashatóvá teszik a művet! A
gyilkosságok, a rejtélyek, konspirációk mind-mind megtalálhatóak, s a könyv végén
mindenre fény is derül.
Külön szeretnék kitérni a negyedik, igen rövid történetre. Véleményem
szerint a matuzsálemi kereskedő szimbolikusan Zsolt, mert ahogy jellemzi magát
a matuzsálem, arról nekem a „ketrecbezárt szellem” jut eszembe. Emlékeztetőül:
„mert ebben a testben, amely egy negyven éves életerős férfié, egy rozoga lélek
van, amely sóvárog a halál kegyelme után és a testét már csak börtönnek érzi”
(202. o.)
Zsolt regénye a browni történelmi regény eszenciája, mely ötvözve van egy
nagy adag lokálpatriotizmussal, így adva ki egy kerek egészet!
Pástor Péter
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése