Rómeó és Júlia

A csapos mindent tud, de semmit se mond. Rómeó is hiába bízta rá azt az üzenetet, hogy adja át Júliának, ezért aztán elkerülték egymást. Pedig volt rá esély, hogy egy pár lesznek. Szép szerelem lett volna, Shakespeare tollára illő. Talán még boldog vége is lehetett volna. De a csapos néma maradt, mivel nem tudott beszélni.

Reakciók 2

Egy barátom megtisztelt vele, és leírta véleményét a könyvről:

A freskó legendája

A „székirodalom” százdi helytartójának legújabb műve, A freskó legendája, egy igen izgalmas könyv. Véleményem szerint nagyon jól ötvözte a napjainkban oly divatos történelmi fikciókon alapuló regény műfaját a helytörténeti –honismereti- műfajjal.

Számomra a mű külön erénye a rövidsége, egy nap alatt simán el lehet olvasni. Nincs benne erőszakosan elnyújtott történet folyamat, fölösleges leírások, mellékszálak, ezeket én brownos „terjedelemnövelő” kliséknek tartom, melynek egyetlen hozadéka a hatszáz oldal megtöltése betűkkel. Zsolt művében mindez hiányzik, ÁM  benne foglaltatik az a brownos fordulatok, melyek izgalmassá, olvashatóvá teszik a művet! A gyilkosságok, a rejtélyek, konspirációk mind-mind megtalálhatóak, s a könyv végén mindenre fény is derül.

Külön szeretnék kitérni a negyedik, igen rövid történetre. Véleményem szerint a matuzsálemi kereskedő szimbolikusan Zsolt, mert ahogy jellemzi magát a matuzsálem, arról nekem a „ketrecbezárt szellem” jut eszembe. Emlékeztetőül: „mert ebben a testben, amely egy negyven éves életerős férfié, egy rozoga lélek van, amely sóvárog a halál kegyelme után és a testét már csak börtönnek érzi” (202. o.)

Zsolt regénye a browni történelmi regény eszenciája, mely ötvözve van egy nagy adag lokálpatriotizmussal, így adva ki egy kerek egészet!

Pástor Péter

Játék

A minap érdekes cikket olvastam a miniregény változatairól:
Mini és maxiregények

Nem hagyott nyugodni a dolog, hát én is megpróbáltam. Gondoltam, remek időtöltés lesz, és nem is csalódtam. Játszottunk is egy jót az egyik fórumon.
Íme, az 55 szavas próbálkozás:
A férfi a nőre emelte a kést, talán erre mondják, mint kés a vajon, hasított fejébe a gondolat, ahogy a borotvaéles kés akadály nélkül vágta át a szöveteket, míg csak el nem jutott a szív burkáig, hogy azt átszakítva, a vér akadály nélkül fröccsenjen szét, még a falat is beborítva...
...
És a 6 szavas változat:
Vagyok, aki vagyok, folyton változó titok.
...
A kommentekben tőletek is várok miniregényeket, elvégre: játszani jó:)