A következő címkéjű bejegyzések mutatása: miniesszé. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: miniesszé. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. szeptember 12., csütörtök

A hitről

A hitet sose keverd össze a hiszékenységgel, mert éppen a szilárd hited ment meg téged a hiszékenységtől! A hiszékenység gyakran a hitetlenség előszobája is, mivel ostoba babonákban bízik, és mikor csalódik bennük, akkor válik hitetlenséggé. A megalapozott hit ezzel szemben személyes tapasztaláson nyugszik, de nem empirikus és a logika szabályait se követi, éppen ezért a tudomány számára nem hozzáférhető.

2013. szeptember 10., kedd

Ateizmus

Vitákban az ateisták gyakran vetik a szememre, hogy a vallás mennyi szenvedésnek, háborúnak volt az okozója a történelem folyamán, egészen napjaink terrorizmusáig. Bezzeg, ha nem lenne vallás…
Nos, nézőpont kérdése az egész, mert én jobban szeretek azokra a milliókra gondolni, akik pont a vallás nevében próbálták és próbálják a szenvedéseket enyhíteni. Elég csak Teréz anyát említeni, de biztos bárki tudna egy nevet említeni olvasóim közül. Hiszen, ami a különböző vallásokban közös, az a könyörületesség parancsa.
Ami pedig azt a vádat illeti, hogy a háborúk a vallás miatt törtek ki, aki a tényeket is megvizsgálja, az rájöhet, hogy a vallás a legtöbb esetben csupán ürügy volt, és a mélyben egészen más okok húzódtak meg. vallási okokra azért volt szükség, mert ennek van a legnagyobb mozgósító ereje.

2012. április 7., szombat

Elmélkedés a moralitásról

Az úgy van, hogy vannak az erkölcsi megmondó emberek /nevezzük őket erkölcscsőszöknek/, akik úgy vélik, sőt, hiszik is, hogy ők egy magasabb moralitást képviselnek, ezért aztán joguk van ítélkezni azok felett, akik az erkölcs alacsonyabb fokán állnak. Habár én is kereszténynek vallom magam, mégis el kell ismernem, hogy ezek az emberek nálunk főként a keresztény egyházak köreiből kerülnek elő. Miként kétezer éve a farizeusok, akiket Jézus olyan hévvel ostorozott, képmutatóknak nevezve őket, a zsidó vallást képviselték.
Aztán, mikor kiderül róluk, hogy ők is csak gyarló emberek, akik ugyanúgy megbotlanak, mint mások, ezt már nem ismerhetik el, hiszen azzal letaszítanák magukat a piedesztálról, ahová képzelik magukat. Helyette szánalmas védőbeszédeket tartanak,hogy miért nem bűn az, amit ők csináltak. Épp arra képtelenek, ami pedig a kereszténység alapja, hogy bocsánatot kérjenek, mert csak akkor lehet megbocsájtani.